Kedves Szigetlakó!

Ez az egész hepaj biztos egy tökre multikulti élmény, impulzusorgia meg BPM-mennyország, de azért a nagy dorbézolás közepette...

Ugye értékeled a re-poharat, és nem műanyagpalackozol úgy, mintha nem lenne holnap? Mert így tényleg nem lesz.

Ugye hazaviszed az ott kapott lebomló tányérok és evőeszközök kultúráját, és ha legközelebb kertipartit vagy házibulit rendezel, rászánod ezekre azt a plusz pénzt, még ha mocsok kis műanyag társaik suttognak is a polcról, hogy „az a másik dráágaszáág”?

A Föld szívja meg, ha te szívószálat használsz. A Szigeten szerencsére 100%-ban újrahasznosítható verziót kapsz, de ugye ha vége tivornyának, akkor sem veszel majd el kapásból 3-at a mojitódhoz a törzshelyeden? Ami btw szégyellheti magát, hogy még nem elég zöld.

Nejlonzsacskót sem kaphatsz majd sehol, juhé! Ugye majd otthon is vászonszütyőkkel, zsákokkal, hálókkal meg gyakorlatilagakármivel operálsz majd?

Tavalyhoz képest plusz 50 önkéntes dolgozik majd azon, hogy a hulladékot szelektíven gyűjtsék. Ugye nem leszel p@raszt, és nem nehezíted meg a dolgukat, akármilyen delíriumban is fogsz majd lebegni napokig? Továbbá olyan jófejek a szervezők, hogy ajándékot is adnak, ha leadsz egy adag hulladékot – ugye hogy ez az igazi kúlság?

Ugye te sem cigizel? Oké, cigizel, de ugye nem hagyod csak úgy hanyagul el a csikket? Nem szexi. Sosem dugnék egy ilyen alakkal.

Ugye tudod, hogy lassan már nem a gyémánt vagy a trícium (majd másnaposan guglizd, vagy inkább ecosia-zd ki: www.ecosia.org) a legértékesebb anyag a Földön, hanem a tiszta ivóvíz? Ehhez mérten pazarold, azaz ne pazarold. Még a WC-k egy része is vákumöblítéses lesz, ami szívmelengetően eco.

Ha már víz – ugye a Dunára is gondolsz? Naponta lesz azon a partszakaszon közös szemétszedési akció, amihez szerintem két koncis topogás között nyugodtan csatlakozhatsz!

Megőrülsz, de még a komposztálásra is fordítanak időt és energiát a szervezők – ugye elnézel majd a fenntartható kajákat áruló blokkba, ahonnan a konyhai hulladék a mobil komposztáló berendezésbe kerül? Lesz látványlabor is, ahol tudományos igényességgel mutatják be a folyamatot – szerintem ez fantörpikusabb, mint egy gomba okozta tripp.

Ugye, hogy a napelemes kemping és telefontöltő állomás is mekkora menőség? Naugye. Ezt már csak azzal lehet fokozni, hogy biciklibarát is a Sziget – tapasztalatból mondom, hogy a hazatekerés ötször olyan eredményesen józanít ki, mint a taxi + Algoflex Forte kombó.

És végül, mivel nem szigetelés a szigetelés egy emléktárgy nélkül, ugye egy SzigEthical pólót választasz? Köszi. A bolygó nevében is. Mert lehet, hogy ez a fesztivál számodra A Kikapcsolódás, a környezetvédelemben és -tudatosságban nincs szabadnap, és nem hagyhatod magad mögött a valóságot.

Én nem tudom, hogyan kell ezt művelni. Ezt a párkapcsolatosdit, meg boldogságosdit. Jónak lenni benne. Mit jónak, a legjobbnak! Vagy legalább jobbnak, mint az elődeim... Elég jónak, na. Annyi év kihagyás után párba rendeződni, egy fél életnyi szoba- és lakótárs-mentesség után élettársasozni úgy, hogy a szabálykönyvet a szemem előtt tépték szét. Vagy az úgyis egy használhatatlan vacak az olyan nem sztenderd bolondok számára, mint én, mint mi?

Nem tudom, hogyan kell csendben maradni, amikor darálnám, és beszélni, amikor csendre vágynék.

Hogyan kell beszéltetni téged, mert jól tudom: csak így jutunk egyről a kettőre.

Nem görcsösen akarni, vagy legalább nem annyira görcsösen akarni.

A fentet és lentet természetesnek venni.

Elhinni, hogy nem szűnök meg szeretve lenni csak úgy. Csak mert túlagyalok, csak mert ma épp az agyadra megyek, csak mert ma kicsit tényleg nem szeretsz.

Nem elbizonytalanodni, magamban, menekülésig.

Hogyan lehet türelemmel viselni, ha nem tudok elbújni. Ha márpedig meg kell oldani.

Hogyan kell hagyni kicsit a káoszt, és nem kényszeresen rendet teremteni térben és fejben.

Hogyan kell nagy levegőt venni, mert rajtam áll a béke. Emelt fővel veszíteni, majd rájönni, hogy ez nem is háború.

Mikor kell szelíden átengedni a távirányítót és a gyeplőt.

Hogyan kell okosnak lenni úgy, hogy nem okoskodom.

Megszerettetni veled, a dinamikussal a statikust, és statikusként hagyni elsodortatni magam a dinamikáddal.

Nem belekotnyeleskedni mindenbe.

Hogyan lehet soha nem lefeküdni haragudva, ha melléd fekszem be - akire igenis lehet.

Megelégedni, de közben mind többre törekedni.

Elfogadni a ritmusok különbözőségét.

Palástolni, milyen törékeny vagyok, és nem palástolni, mert nem szabad.

Hogy lehet aludni, amikor te még az éjszakában vagy. Hogy lehet belenyugodni abba, hogy te alva törődsz, nem álmatlanul. Mert igenis törődsz.

Hogyan kell lazítani. Pedig nem győzöl tanítani.

Hogyan kell ápolni testet, lelket, ha az enyém is beteg.

Hogy kell elfogadni az ágyba reggelit, hiszen csak az ér, ha én szervírozom.

Hogyan kell méltósággal, csendesen, puhán, szelíden. Mindent.

Hogyan kell nem belehalni egy vitába, vagy ha mégis, főnixként feltámadni belőle.

Nem megkérdőjelezni a nőiségemet minden “nem” után.

Hogyan kell láthatatlanul szemet forgatni.

Nevetni a sutaságomon, hisz te is azt teszed.

Nem kikövetelni, ami jár, hanem megvárni, hogy magadtól add. Mert adod, csak néha betolakszik elém minden más.

Hogyan kell ölelni, mikor ölni tudnánk egy kis távolságért.

Hogy hogyan kell egyszerre inget vasalni, bölcs hallgatóságnak és kívánatos pipinek lenni, és legfőképp felfogni, hogy nem is kell.

Téged felemelni, ha én lent vagyok. Hogyan kell mosolyogni, mert ma nem bírnád el a guruló könnyeimet. Csak annyit rád rakni, amennyit elbírsz.

Hogyan kell megfelelni izzadságszag nélkül, vagy csak úgy egyszerűen nem megfelelni akarni – azaz hogyan kell véghez vinni magát a lehetetlent.

Hogyan kell meglepni, ha mindig ott vagy körülöttem. Vagy ami még nehezebb: átadni magam a meglepetés erejének, időt szánni a bűbájos tapasztalásokra a mindennapi verkliben.

Bocsánatot kérni, ha te hibáztál nagyobbat, és nem bocsánatot kérni azért, hogy élek.

Hogyan kell elhinni, hogy kellek, piszkosul.

Szolgálni. Védeni.

Táncolni, ha nem is szól a zene. Hogyan legyek én a zene.

Arra vágyni, amire te.

Hogyan kell csakazértis szeretni.

Hogyan kell mindig ott lenni lélekben, és nem elfáradni belé. Elfáradni, de nem mutatni. Elfáradni, de kipihenni. Hogyan kell nem belebukni. És ebből is, mindenből is, főnixként.

Hogyan kell csak úgy... bízni. Emberben, jövőben, sohatöbbetben, örökkönörökkében.

Azt mondják, a párhuzamosok a végtelenben egymásra találnak. A kérdéseim és a válaszaim is? Mi is? Nem tudom. De érted... mégis hiszek.

Házelnök Úr,

Én örülök, hogy nem vagyok meleg. Tudja, miért? Nem, nem azért, mert így verhetem a mellem, hogy nem vagyok egy kiirtandó, de minum üldözendő és kriminalizálandó libsi csökevény, hanem mert tartogat a mindennapi élet pont elég kihívást minden fronton - sokszor ez már igenis háború -, ezért az, hogy a kívánatos többséghez tartozom szexuális orientációilag, egy terhet legalább levesz a vállamról. De heteróként Ön ma ugyanúgy felb@szott, mert heteróként sem vagyok, nem lehetek immunis az ilyen bicskanyitogató nyilatkozatokra. Mert elsősorban emberi minőségünkben vagyunk itt a Földön.

A szomszédaim viszont melegek, nagyon. Tudja, mi zajlik náluk a négy fal között? Kész fertő, képzelje: nevetés, ami néha hahotázásba csap át. Nyűglődve melegítés a napi kocogáshoz, mert imádnak együtt jókat főzni, és felkúszott egy kis úszógumi (szándékosan nem irom, hogy bébiháj). Sőt, beszarás: szex, amit megtartanak maguknak. Béke, és néha persze perpatvar, pont mint nálunk, heteróéknál. Alázat, kedvesség, segítőkészség, értelem, báj - ezek a tünetegyüttesek jellemzik őket, pfej! Nem evolúciós zsákutcák, hanem szülőalapanyagok basszameg, legalábbis nem kevésbé, mint mi, tökéletesen tökéletlen heteróék. Ha a társadalomtudományok jeles képviselői (ha addig nem lehetetlenítik el őket teljesen) egyszer majd konszenzusosan, ex cathedra kijelentik, hogy egy kétnemű pár alkalmas csak a gyermeknevelésre, esetleg fejet hajtok, de akkor intézményesen tiltsák be az anyuka-nagymama kombót is, vagy utaljanak ki nekik egy férj 2.0-t, életre szóló garanciával.

Ön papíron elítéli a papi pedofíliát, én meg azt, plusz Önt. Az tesz valakit „nem feltétlenül egyenrangúvá”, hogy ápolatlan, pörköltszaft színezte bajusza alól, két sorosozás közt kiböfögi a tutit az egyenrangúságról. Csak remélni tudom, hogy Ön a magánéletben egy egészséges világképpel rendelkező, józan gondolkodású férfi, és csak ez a gusztustalan és gátlástalan, politikának csúfolt gépezet kényszeríti ilyen kinyilatkoztatásokra. Mondjuk ez pont nem menti fel. Heteróként szégyellem, hogy Ön ül a pulpituson. És keresztényként üzenem, hogy Ön is majd a Jóistennek tartozik elszámolással.

Ui.: Legyünk precízek: Magyarország, nem pedig Magyar Köztársaság. Önök kérték.

Ha sorozat, akkor Jóbarátok, Mi kis falunk, végszükség esetén korlátozott mennyiségben House of cards, és kb. ennyi, mi scusi. Trónok harca? Csakazértse. Jon Snow és a Fal? Haggyálmár, amíg nem a Kínai Nagy, hidegen (ha-ha...) hagy. Jason Momoa? Nem hat meg. Aztán kiderült, hogy ódehogynem... Beálltam a sorba, na, vagy úgy is mondhatnám, hogy Lord Baelish is alkalmazhatna, úgy elkurvultam. Ilyen ívet írt le a röppályám, miután életem párja rákényszerített, hogy gyorstalpaló formájában képezzem ki magam a Stark-boszorkányüldözésből:

1. rész: Ez gagyi. G-a-gy-i! 

3. rész: Igen, ezt speciel pont tudtam. Testvérek, fujfujfuj. Erre a koncepcióra húzták fel az egészet?

4. rész: Nna, színre lépett maga Dö Tesztoszteron és nem, nem aléltam el.

5. rész: Felkiáltottam, hogy ‘Úúú, ezek a dínótojások (sárkány, de ne zavartasd magad kincsem) biztos nem is kövültek még meg igazándiból!’ A férfi reakciója: ‘Azért ha nem egy atombunkerben éltél eddig, ehhez nem kell agysebésznek lenni.’ Kabbe.

8. rész: Ha jobban megnézem ezt a Drogo-gyereket...

10. rész: Sokkal kevesebb a pőre pasik száma, mint a frivolan flangáló nőké, és ez mélységesen felháborít.

11. rész: Megöltééék, miééért :(?

14. rész: Kezdek immunis lenni a lefejezésekre, és szimpatizálni a poroszos elvekkel. Alakul a vérszomj.

16. rész: Megjött az a kis köcsög, akiről annyi mémet láttam a pre-GoT érámban. Tényleg kinyílik a bicska az ember zsebében tőle! Kész vizuális környezetszennyezés ez a gyépés.

17. rész: Lassan a saját bőrömön érzem, hogy winter is coming, pedig papíron tavaszodik.

22. rész: Az gáz, hogy Lannister papát szexinek találom? A kiállása, meg úgy egyáltalán...

24. rész: Kezdem kapizsgálni, ki kivel van, sőt kezd izgatni, ki kit nyársal fel legközelebb, és mivel.

31. rész: Csak annyit mondok: Vörös nász. Rég cseszett fel mozgókép ennyire, felpattantam a fotelből, mint béközepes MTK-drukker egy lesgólnál.

Április eleje, egy átlagos szerda este: Moziba? De hát ma derülhetne ki, hogy kivel is van valójában ez a firnyákos szerzetes, ez a Varys! Spoiler: azóta sem derült ki.

2019. 04. 15.: Egy Fogatlan-plüssel (sárkány sárkány, megteszi) ülök a kanapén, transzban dünnyögök a főcímdal nagybőgőjére, és imádkozom a régi istenekhez meg az újakhoz, hogy én nyerjem meg a fogadást, és az üljön a vastrónra, aki igazán megérdemli = a legkorrektebb genya a 8 évad alatt.

Epilóg: A locsolóim idén sárkánytojásra számítsanak hímes helyett. 

Drága Kisunokám!

Nem is tudom, hol kezdjem. Én nem így akartam. Én ártatlan vagyok, a körülmények áldozata csupán. És ebben a pillanatban hazudtam neked életemben először... Szégyellem magam, bár ez ide édes kevés, tudom jól. De legalább hadd könnyítsek annyit a lelkemen, hogy kiírom magamből a legnagyobb bűnömet, amit elkövettem ellened.

Én kérek elnézést, amiért azt hittem, ez ilyen egyszerű: hogy a világ kormányai felismerik a veszélyt, drasztikus lépésekre szánják el magukat, azt' cső (így mondták az én időmben), volt-nincs klímaváltozás.

Amiért nem tudtam lemondani a ‘húst hússal’ életmódomról.

Amiért nem ismertük fel, hogy nem elég holnaptól jónak lenni.

Én kérek elnézést, amiért a szélesszájú orrszarvú már nem fog szerepelni a biológiakönyvedben, ellenben a szemétcsapdában vergődő tengeri teknőssel.

Amiért a rúzsomat féltve szívószállal szürcsöltem a mojito-t fiatalként. A rúzsomat, amit olyan állatokon teszteltek, amelyek még szerepelnek ebben a tankönyben. Még.

Én kérek elnézést, amiért pancsolva pazaroltam a vizet.

Én kérek elnézést, amiért a multikra és gyárakra hárítottam a felelősséget.

Amiért többször pattantam autóba, mint muszáj lett volna, és nem elektromosba, hanem pöfögősbe.

Amiért képtelenek voltunk békét kötni egymással és a bolygóval, ami az otthonunk.

Amiért lusta voltam csomagolásmentes boltokba járni, és beruházni egy termoszba az elviteles kávéimhoz. Pedig olyan dizájnos darabok közül válogathattam volna!

Amiért olyan kapzsik és ostobák voltunk.

És azért, mert olyan gyakran elcsábultam egy-egy fast fashion boltban, hogy menjen az összeállítás a rúzsomhoz. Ha csak egy lett volna...

Amiért anyukádat nem arra tanítottam az első lélegzetvételétől fogva, hogy hagyja a Földet kicsit fellélegezni.

Amiért mindenki úgy érezte: ő egyedül kevés a változáshoz.

Én kérek elnézést, amiért nem voltunk elég emberségesek.

Amiért csak emberek vagyunk.

• Hogy szólíthatom?
• Lölő, ha kérhetném.
• Rendben, Lölő; mivel foglalkozik?
• Gázos ügyekkel.
• Ez nagyon rejtélyesen hangzik, kifejtené nekünk egy kicsit bővebben?
• Próbálok boldogulni és gyarapodni, mint mindenki más.
• Ez továbbra is kicsit ködös nekem, de legyen. Mi a hobbija, mivel foglalkozik szívesen szabadidejében?
• Csodálom Elvis munkásságát, kedvencem a Love me tender című örökzöld.
• Tehát a Király az idolja. Magam is irigykedve figyelem a régi felvételeken az utánozhatatlan mozgását. Nos, nincs más hátra akkor, mint hogy azt kívánjam: legyen Ön is milliomos!
• Már az vagyok.
• Akkor miért jelentkezett a műsorba, ha megkérdezhetem?
• A jóból sosem elég, Gundel úr.
• Értem... De mégis, miért nem hagyja meg a lehetőséget másoknak, hogy a tájékozottságukkal és tudásukkal egy kis mellékesre tegyenek szert?
• Ismeri azt a mondást, hogy az erősebb kutya b*szik?
• Egyszer talán még kvízkérdés is lesz a műsorunkban: melyik emlős domináns egyede párzik a szólás szerint... Akkor vágjunk bele, jön az els... Elnézést, úgy látszik valami nincs rendben a számítógépünkkel...
• Minden a legnagyobb rendben van vele, Gundel Úr.
• Az lehetetlen! Egyből az 50 milliós kérdést mutatja.
• Lendüljünk ezen túl, én azt javaslom. Így mindenki jobban jár.
• Legfőképp Ön, ugyebár... A kérdés tehát így hangzik: az alábbiak közül melyik a gázórák plombájának egyetlen, hatóságilag elfogadott állapota? A) sérült, B) megbuherált, C) sértetlen, vagy D) hiányzó. Ez nevetséges!
• Ne minősítsük a kérdést, ez nem professzionális. Én amondó vagyok, hogy jelöljük meg a B-t. B, mint mediaBirodalom.
• Parancsol?
• Úgy látom a boldog tudatlanság hatja át a stúdiót.
• Egyre kevésbé értem, mi zajlik itt, de megjelöljük a B-t… A válasz helyes. Jó, most azonnal álljunk le a felvétellel. Ki maga valójában?
• A magyar Elvis, Gundel Úr.

Hiába vagyok virtuális-digitális félanalfabéta, a technológia egy-két vívmányát én is ujjongva üdvözlöm – ilyen az online shopping lehetősége. Néha persze jó kimozdulni, beszippantani a valódi műbőr szagát, végighúzni egy selyemsálat az ujjaink közt és magunkhoz ölelni egy kasmír pulcsit (majd visszatenni a polcra, mert irgalmatlan drága), de az esetek nagy részében a fenének van kedve nekiindulni a dilemmákkal kikövezett és tülekedéssel tarkított teljesítménytúráknak. Ezért inkább bekuckózom, és egy pohár roz... kakakóval a kezemben böngészek a neten. Megdönthetetlen érveim vannak, hogy miért:

-          Ma inkább lustálkodni van kedvem. Takony idő is van odakint. Próbálgatni is utálok. Meg hát híztam is, két teljes kilót. Ja, és a bánatomban frissen kipattogtatott popkorn sem eszi meg magát. Más bajom momentán nincs. De a telefonomat még meg tudom emelni, és a pötyögéshez is van még erőm.

-          A szófába kivétel nélkül mindig bele tudok tolatni korrigálás nélkül, ami a balf*sz autósokkal teli pláza parkolóról nem mondható el.

-          Néha még akkor sem veszek észre dolgokat, ha átesem rajtuk, és a helyzet egy színes-szagos boltban csak fokozódik. Semmi legördülő menü vagy növekvő sorrendbe állított árak, csak az átláthatatlan textil-labirintus.

-           A boltokban galád módon csalogatnak a megtévesztő fazonok, míg a neten legalább látom, hogy áll a Victoria’s Secret-üdvöskéknek az adott ruha, így nem veszítek értékes perceket a felpróbálással és az utána menetrend-szerűen érkező szentségeléssel.

-          Valahogy minden bevásárlóközpontban a kedvenc boltommal szemben van a kedvenc kajáldám, ami aljas, tudva arról a két (és fél) plusz kilóról. Otthon a kanapén nincs semmilyen felesleges csábítás – na jó, csak a popkorn, de az bizonyítottan diétás :)  

-           Tisztelet a készséges, hozzáértő kivételeknek – találkoztam jópárral –, de néhány eladó olyan unottan méricskél végig, amikor kérdezni merek, hogy legszívesebben kényszerzubbonyban távoznék. A mobilom képernyője előtt legfeljebb csak magammal kerülök konfliktusba, de mi mindig kibékülünk.

-          Tartozom egy vallomással: a múltkor rendeltem egy pamut body-t, egy vad pinket, ami végül a foltosan kopaszka menhelyi kutyámon landolt tavaszi kabátként, mert, kimondom: neki jobban állt. Meg kell tehát válogatni, honnan rendelünk – a filippino gyerekekkel dolgoztató cég ezentúl tiltólistás –, de vannak megbízható helyek, amik megmentenek minket a Garfield-osan lusta napjainkon.

Drágám!

Tudom, hogy ma estére mozit terveztünk, és ugyan továbbra is kíváncsi vagyok rá, hogy Anne Hathaway-nek hogy áll a vásznon a kiszőkített haj, de ha te is olvastad a friss híreket a családvédelmi akciótervről, tudhatod: fordulóponthoz érkezett az életünk. Minden, ami eddig meggátolt abban, hogy elkezdjek neked pulyákat potyogtatni, mintha nem lenne holnap, szerte látszik foszlani a Vezírnek hála! Ezt hívom én igazi Deus ex machina-nak, Isten nyugosztalja Körösiné tanárnőt.

Mondom akkor ennek fényében, hogy mi lesz, miután hazaértél a munkából. Kagylós vacsorával várlak - igen, tudom, hogy allergiás vagy a tengeri herkentyűkre, de ide most extra potencia kell, az meg növeli, úgyhogy egyszer kibírod, van itthon antihisztamin meg Fenistil. Ezt követően közösülni fogunk, majd poszt-koitális ernyedtségünkben felcsapjuk a kerületünkben lévő autókereskedések honlapját. Asszem a Marcsi férje, a Zoli talán pont az egyiknél dolgozik, a fényezésen, majd őt is megkérdezem. Ezt követően, az esélyek megduplázása érdekében ismét közösülünk, utána lámpaoltás, hiszen hosszú nap vár ránk.

Szerencsére holnap pont reggel van félfogadás, úgyhogy bejelentkezünk egy hónap múlvára házasságkötésre. Elintéztem volna egyedül, de a Ptk. sajnos ragaszkodik az együttes szándéknyilatkozathoz - majd beteget jelentesz az irodában. Tépelődtem, de úgy döntöttem lemondok a világra szóló cécóról, hogy mielőbb szent (és a jogszabályi feltételekkel kompatibilis) hitvesi kötelék kössön össze minket. Szívesen. Következik a bank, ahol csillogó szemmel megérdeklődjük a kedvezményes kölcsön részleteit, és bezsebeljük az ügyintéző elismerését, amiért az első 10 potenciális igénylő közt vagyunk ebben a fiókban. Utána végigjárjuk a szalonokat, kiválasztjuk a leendő családunk 7 személyes málhás szamarát (egy Dacia-hoz lenne elég önrészünk, feltörtem a malacperselyt!), örülünk a 2.5 milliós kedvezménynek, mint majom a farkának, este pedig én fogok egy másik faroknak, már ha érted mire gondolok.

Holnapután, míg te dolgozol (megmondod, hogy csak egy gyors lefolyású vírus volt), én kiguglizom a legprogresszívebb szemlélettel rendelkező bölcsődéket, és azokon a környékeken elkezdek nagyobb lakások után nézni. Este anyádéknál vacsorázunk (padlizsánt rendeltem, az is afrodiziákum), ahol parázs vita után apád magára vállalja, hogy a nagyszülői GYED 25 százalékáért cserébe pesztrálja az elsőszülöttet. Fel akarja tuningolni a Jáváját, én nem ítélem el ezért.

Csókol, és termékenyen vár haza:

Leendő arád és focicsapatnyi gyereked anyja

- Miniszterelnök Úr, ön azt állítja: hajlandó minden kérdésünkre válaszolni. Ezek szerint már nem a strucc a kedvenc állata?

- Migráncsok.

- Miniszterelnök Úr, ön hülye?

- Túlóratörvény.

- Miniszterelnök Úr, akkor mi vagyunk a hülyék?

- Hadd idézzek egy dakota közmondást: vesszőparipától ne várjunk patadobogást.

- Miniszterelnök Úr, ön szerint Mészáros Lőrinc a tehetségének és szorgalmának, nem pedig az ön ánuszrózsája ingerlésének köszönhetően jutott előre?

- Migráncsok.

- Miniszterelnök Úr, mit szól az O1G levédetéséhez, kurva nagy ötlet vagy zseniális húzás?

- Soros György.

- Miniszterelnök Úr, az EP ön szerint annak a rövidítése, hogy ‘engedelmeskedjetek parasztok’?

- Természetesen Soros György.

- Miniszterelnök Úr, ön Istenben hisz, vagy a demagógiában?

- A porrá zúzott medvehere  akkor  tesz igazán  gyorssá, ha a medve még él.

- Miniszterelnök Úr, ön brazilgyanta-párti?

- Az női princípium.

- Miniszterelnök Úr, a 4.6 százalékos éves növekedést a tokájára és az arcára értette?

- Hajrá Felcsút.

- Miniszterelnök Úr, a külföldön dolgozó magyarok migránsoknak vagy hazaárulónak fognak visszatértükkor minősülni?

- Igen.

- Miniszterelnök Úr, a TAO-t nem szokta néha tahónak olvasni?

- Üzleti ügyekkel nem foglalkozom.

- Miniszterelnök Úr, tündékkel is szokott nemzetileg konzultálni, vagy kizárólag orkokkal?

- Kék.

- Miniszterelnök Úr, a pofátlanság is nemzetstratégiai érdek?

- Mi ismerjük a jó utat, csak előbb még meg kell építenünk.

- Miniszterelnök Úr, nem tart attól, hogy egy luxusrepülős kiruccanás alkalmával elromlik a gép filendzsije?

- Illiberális állam.

- Miniszterelnök Úr, nem gondolja, hogy a korrupcióval kapcsolatban ön által emlegetett zéró tolerancia lassan önre is vonatkozni fog?

- Köszönöm a kérdéseket.

-          A FIFA beújított, és az Armani-modellség már nem feltétele az Aranylabdának - lásd Luca Deszépmacskavagysanyi Modric. Helló cica!

-          Az idei téli olimpia óta tudjuk, hogy csak egy sportágban bajnoknak lenni már túl mainstream. Én speciel egy szimpla hétfőre sem tudok lélekben felkészülni, nem hogy két különböző havas számra.

-          Kubában vége a Castro-uralomnak 6 évtized után. Nekem mondjuk hiányozni fognak a lókötők.

-          Feljutott az első utasszállító magánűrhajó a kozmosz határára vagy hova - én néha a saját határaim feszegetésében is kudarcot vallok, úgyhogy bravo.

-          Idén is voltak természeti katasztrófák. És jövőre is lesznek. Mert megtehetjük.

-          Maradona egyszerűen epic úgy ahogy van.

-          Ismét elmaradt egy világvége, ami kezd kissé unalmassá válni.

-          Túl lehet élni tini focistaként napokat egy barlang mélyén rekedve - befizetném az enbéegyeseinket egy hasonló körre!

-          GDPR. Még emésztjük.

-          Találkozott a két félkegyelmű vezír, Donald és Kimmy, és a világ még mindig egyben van, ami nagy szó, tekintve az ő kvalitásaikat.

-          Lett egy új liebling hercegnénk, aki letaszította Katalint a trónról, ha csak képletesen is.

-          A Marvel-DC hasít, és én ezt meglepően élvezem (még a Jason Momoa-fanokat is kezdem érteni).

-          Egy mosómedve felmászott egy felhőkarcolóra. Most már meghalhatok.

-          Elon Musk és az ő alagútja új perspektívákat villantott meg, csak kár, hogy a Twittere alapján ő is kezd trumposodni, már ami az ámokfutást illeti.

-           És végül: a legújabb (feltételezem brit) kutatások szerint a cápák csípik a jazz-t. Hogy oda ne rohanjak.