Vannak egyáltalán? Ezen filózom mostanában, néha azt érzem ugyanis, hogy minden, és mindennek az ellenkezője is szimultán igaz. Például: ha nincs meg egy bimbózó kapcsolat elején a hárrr, akkor megette a fene az egészet, vaaaagy minden párkapcsolat dinamikája más és egyedi, és szépen lassan is bele lehet lopózni valakinek a szívébe. Ja mert nem azzal van ám a baj, ha egy srác nem hozza ki belőlem azonnal a szunnyadó szajhát, dehogy: odafelé speciel mindkettőről van személyes tapasztalatom, az nem para, de azt mondják (rágalom volna?) a pasik máshogy működnek, és nekem igenis mankó kell, egy axióma amibe kapaszkodhatok, ami megdönthetetlen és kikezdhetetlen ebben a futóhomokon bukdácsolva egyensúlyozó világban (áztámindenit). Itt egy pár a dilemmáimból – ha valaki tudná rájuk a választ, akkor harmincasháromhetvennyolcnegyvennégyhatvanegy:

Mindenkinek létezik egy párja: Igen, és pont. Így lett ez kitalálva. Engem inkább az érdekelne, hogy van-e arra garancia, hogy bele is botlunk, továbbá ha igen, akkor töktuti a miénk lesz-e, mert egyelőre erős a gyanúm, hogy... nem. Hogy létezik, az utunkba is sodorja az élet (őt magát, vagy az egyik close enough-ot, ami csalás ugyan, de amiről nem tudsz, az nem fáj ugye), de még simán elk*rhatjuk. És szerintem én már megtettem.  

Mindennek oka van: Hát ajánlom neki.

Everything will be okay in the end. If it’s not okay, it’s not the end: Lásd a 'Mindennek oka van'-nál, és emeld négyzetre.

Utólag összeállnak a puzzledarabkák: Mármint hogy ok-okozat, minden értelmet nyer, nincsenek véletlenek és győz a zigazság, a mindennekokavan rokona csak level 2, ami egy olyan emberkének, aki igényli az összefüggéseket, kifejezetten üdvös. Lenne.

Ha valaki akar, keres: Amúgy is, de főleg pasi-nő (és nem nő-pasi) viszonylatban. Van olyan hogy birka és löket kell neki, esetleg olyan aki még tököl de majd megvilágosodik? Nincs, ugye? Vagy?

HWAPO a.k.a a türelem rózsát terem: Én bírom, hogy Hosszú Katinkának ez virít minden pólóján, motiválja csak a gyerekeket, de engem sajnos már nem ver át. A kemény munka mindig kifizetődik? Ha így is van, néha annyira hosszú (hah) távon, hogy még ha meg is éri, az ember már nem éri meg.

A párhuzamosok a végtelenben egymásra találnak: Drága matektanárom sem mert soha ellenkezni, és ha ennyi év után megírnám neki, hogy még mindig hiszek benne, most is elmosolyodna.

Majd még folytatom, de most gyorsan rá kell írnom egy pasira. Mert nem keres, de... hátha mégis akar.